Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Krónika
Anul şi data apariţiei: 27.09.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Fall Sandor
Titlul articolului: A csatlakozás után is folytatódik a két új tagállam ellenõrzése
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&what=5761





Románia és Bulgária jelentõs eredményeket ért el az EU-csatlakozási felkészülés folyamatában, mindkét ország felkészült arra, hogy 2007. január 1-jén az Európai Unió tagja legyen, de folytatniuk kell a felzárkózást, és több területen szigorú feltételeknek kell eleget tenniük. Ez a következtetése az Európai Bizottság által a két országról készített monitorozási jelentésnek, amelyet Olli Rehn bõvítési biztos ismertetett tegnap Strasbourgban, az Európai Parlamentben.

José Manuel Barroso, az EB elnöke leszögezte, Románia és Bulgária felkészültsége közvetlenül annak az elõrelépésnek az eredménye, amelyet a két ország az utóbbi két évben, különösen az idén májusi jelentés óta eltelt fél évben megvalósított.
A két tagjelölt ország megtalálta a helyes válaszokat azokra a problémákra, amelyeket a májusi jelentés felvetett, fogalmazott Olli Rehn. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a mostani monitorozási jelentés azokra a területekre összpontosít, amelyeken továbbra is kisebb-nagyobb problémák tapasztalhatók, és olyan feltételeket állít a két ország elé, amelyek teljesítését a csatlakozás után szigorúan számonkérnek.

Eredmények és lemaradások
A tegnap ismertetett jelentés azokra a területekre összpontosít, amelyeken a májusi dokumentum azonnali cselekvést, vagy további erõfeszítéseket javasolt. Románia esetében ezek a területek az igazságügy, a korrupcióellenes harc, a mezõgazdaság integrált adminisztrációs és ellenõrzõ rendszere (IACS), a kifizetési ügynökségek, az élelmiszer-biztonság és az adórendszer-infrastruktúra európai összekapcsolhatósága. A dokumentum leszögezi, hogy e területek mindegyikén történt elõrelépés május óta, és egyenként kitér a továbbra is meglévõ hiányosságokra is.
Az igazságügyi reform kapcsán a jelentés elismeri, hogy a Legfelsõbb Igazságügyi Tanács (CNS) elkezdte a jogszabály-értelmezés és -alkalmazás egységesítését, és értékeli a munkakörülmények javítását, az infrastruktúra fejlesztését, de kifogásolja, hogy a CSM bizonyos tagjai továbbra is potenciális érdekkonfliktusokkal és feddhetetlenségi problémákkal szembesülhetnek.
A korrupcióellenes harc kapcsán a dokumentum megjegyzi, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által végzett nagykorrupciós vizsgálatok száma nõtt, de hangsúlyozza, hogy egyértelmû politikai szándék szükséges a folyamat fenntarthatóságának és visszafordíthatatlanságának biztosítására. Ezzel összefüggésben az EB elmarasztalóan szól arról, hogy a bukaresti parlamentben kísérletek történtek a korrupcióellenes erõfeszítések hatékonyságának csökkentésére. A bizottság további lépéseket sürget az uniós alapokat folyósító kifizetési ügynökségek, illetve a mezõgazdaság integrált adminisztrációs és ellenõrzõ rendszere mielõbbi hatékony mûködésének biztosítására. Az infrastruktúra és a megfelelõen képzett szakszemélyzet hiánya mellett késik a termõföldparcellák azonosítórendszerének beüzemelése, az EB pedig kétségesnek tartja, hogy a csatlakozás elõtt ezek a rendszerek megfelelõen mûködnek majd.
Románia jó eredményeket ért el az élelmiszer-biztonság területén, de továbbra is hiányzik az állati eredetû termékek megfelelõ kezelését biztosító összefüggõ program. Jelentõs elõrelépés tapasztalható az adórendszer elektronikus infrastruktúrájának összekapcsolása terén, állapítja meg a jelentés.
A jelentés szerint Románia továbbra is mûködõ piacgazdaság, de az EB az adópolitika megszilárdítását javasolja az adók és illetékek begyûjtési szintjének növelése érdekében. Románia jelenleg jó úton halad, hogy az EU belsõ piacán megbirkózhasson a kihívásokkal.

Új ellenõrzõ mechanizmusok
A jelentés szerint az új tagállam az EU-csatlakozás után is szigorú ellenõrzés alatt marad, különösen három fõ területen: az igazságügyi rendszer reformja, az élelmiszer-biztonság, valamint az európai támogatások kezelése és kifizetése területén.
Románia és Bulgária 2007. március 31-éig nyújtja be az elsõ, csatlakozás utáni jelentést az Európai Bizottsághoz. Ha a két ország addig nem tesz megfelelõ lépéseket a hátralevõ hiányosságok felszámolására, az EB védzáradékokat alkalmazhat. Ezek aktiválására a bizottság külön mechanizmust hoz létre a csatlakozási szerzõdések alapján, amelynek kettõs szerepe van: egyrészt lehetõvé teszi a teljesítmény ellenõrzését, másrészt megteremti annak feltételeit, hogy az EB segítse a felzárkózási erõfeszítéseket. Életbe lép a védzáradék például akkor, ha a két ország nem megfelelõen használja fel az EU strukturális és mezõgazdasági alapjaiból kapott pénzeket. Ha ezen a területen szabálytalanságok tapasztalhatók, felfüggesztik a pénzek folyósítását, vagy visszautaltatják a már felvett összegeket.
Az EB akkor is csökkenti a kifizetéseket, ha 2007 folyamán nem történik meg a mezõgazdasági támogatásokat kifizetõ ügynökségek megfelelõ mûködésének biztosítása.
Az igazságügyi rendszer átalakítása és a korrupcióellenes harc terén a bizottság Románia esetében négy, Bulgária esetében hat kulcsfontosságú feladatot állapít meg, amelyek teljesítését szigorúan követni fogja. Romániának átlátható és hatékony igazságszolgáltatást kell biztosítania, fõként a CSM felelõsségének és kapacitásának fokozása révén, monitorozálnia és jelentenie kell az új polgári perrendtartási és büntetõ törvénykönyv alkalmazásának eredményeit, létre kell hoznia az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI), amely vagyonokat, összeférhetetlenségeket és érdekkonfliktusokat ellenõriz.
Az élelmiszer-biztonság, az állati melléktermékek felhasználása, a tej- és húsfeldolgozás terén – e tekintetben a két ország közül egyik sem felel meg teljes mértékben az uniós elõírásoknak – egy sor korlátozó intézkedést vezetnek be, például összeállítják azoknak a cégeknek a listáját, amelyek a csatlakozás után három évig nem forgalmazhatnak ilyen termékeket az EU-ban. Mindkét országban kimutatható a sertéspestis, ezért az élõ sertések, a sertéshús és bizonyos, abból készült termékek exportja az EU-ba jelenleg is tilos, és ha a két ország nem tesz megfelelõ lépéseket, az EB a csatlakozás idõpontjában közli, milyen intézkedéseket érvényesít ezen a területen. A jelentés szûkszavúan foglalkozik a kisebbségvédelem kérdésével, a bizottság szerint ezen a területen csak korlátozott elõrelépés tapasztalható. Az EB továbbra is figyelemmel követi majd a parlament elõtt levõ kisebbségi törvényt.
A javak visszaszolgáltatását illetõen történt ugyan elõrelépés, de a folyamat még mindig túl lassú, állapítja meg a dokumentum.


Magyar EP-képviselõk Románia tagfelvételérõl
Magyar EP-képviselõk üdvözölték a két ország 2007. január 1-jei EU-taggá válását. „Külön öröm ez Magyarország számára, mert szomszédja, Románia is végre az Unió tagja lesz, egyszersmind másfél millió magyar nemzetiségû állampolgár válik európai polgárrá” – fejti ki közleményében Tabajdi Csaba szocialista képviselõ. Gál Kinga fideszes EP-képviselõ szerint ez történelmi pillanat. „Remélem, hogy a jelentés és az abban foglaltak érdemben segítik Románia minden lakosának, és ezen belül különösen a magyar közösség helyzetének javulását” – jelentette ki a képviselõ. Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselõ úgy vélekedett, hogy a csatlakozás új lehetõségeket nyit egyrészt az Unió, másrészt Bulgária, Románia és a Romániában élõ magyarság elõtt. „Romániában további erõfeszítések szükségesek a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása, az önálló magyar nyelvû állami felsõoktatás megteremtése és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében” – tette hozzá Szent-Iványi.


Országjelentés ígéret, aggodalom és átverés között
Az 1990-es változások óta Románia minden eddigi kormánya Nyugat-orientált volt, és szem elõtt tartotta az ország lakosainak érdekeit, annak ellenére, hogy a politikai osztályt sok tekintetben lehet bírálni  szögezte le Traian Bãsescu államfõ az országjelentést kommentálva. Az elnök ugyanakkor megígérte, hogy Románia teljesíti a kormányprogramban vállaltakat. Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ az európai uniós csatlakozás utáni változásokra hívta fel a figyelmet: szerinte a legnehezebb és legkényelmetlenebb feladat az lesz, hogy Románia viselkedésben is felzárkózzon az európai szinthez. „Így például az uniós csatlakozás egyik legfontosabb hátránya az a kényszer lesz, hogy a törvényeket be kell tartani”  jegyezte meg a kormányfõ. Majd hozzátette: a kormány folytatja az elkezdett reformokat az igazságügyben, az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban, ugyanakkor a vidék felzárkóztatásán is fáradoznak. A politikai pártok többsége üdvözölte az országjelentést. Markó Béla RMDSZ-elnök történelmi pillanatként értékelte azt az idõpontot, amikor szerinte véget ér az „átmeneti idõszak”. A szövetségi elnök a romániai magyarság számára rendkívül fontosnak ítélte az Európai Bizottság döntését, minthogy így a romániai és a magyarországi magyarok egyetlen struktúrában találnak egymásra, így pedig új történelmi korszak veszi kezdetét. Amiatt is örömét fejezte ki Markó, hogy a jelentés kitér a kisebbségek problémájára. „Örvendetes, hogy a jelentés javasolja a kisebbségi törvény elfogadását”, jelentette ki Markó. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta a szövetség szerepét is az integrációs folyamatban. Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt elnöke szintén üdvözölte az EB jelentését, majd kiemelte, hogy a 2007-es dátum a tízéves szociáldemokrata kormányzás eredménye. Bogdan Ciucã, a Konzervatív Párt szóvivõje kielégítõnek nevezte azt, ám figyelmeztetett, hogy sok még a tennivaló a csatlakozásig. A romániai pártok többségétõl eltérõ véleményt fogalmazott meg Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szerinte az országjelentés „átverés”. Szerinte az országjelentés tulajdonképpen „gyarmatjelentés”, az Európai Unió és Románia közösen rendezett színjátékának része.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.